Sajókeresztúr

Az őskortól lakott település. Egyike azoknak a Sajó menti, Bükk hegységhez közeli településeknek, amelyeket a XIII-XIV. században a szőlőművelés, a bortermelés és -kereskedelem indított el a mezővárosi fejlődés útján. Első írásos említése a Miskolc nemzetség birtokainak összeírásából, a XIV. századból származik Kerestwr formában. Nevét egyházáról kapta, amit a pápai tizedlajstromok ecclesia SancteCrucis-ként említettek. A XVI. században az egyik legjelentősebbfelvidéki birtokos család, a Bebekek tulajdona volt, a XVII. században mezővárosi rangot kapott. Sokat szenvedett a török idők alatt, mégis, a lakosság megmaradt benne.
A községben született és élt Rontó Pál, akit Gvadányi József tett legendás irodalmi alakká.

Látnivalók

Műemlék, építmény - Református templom

A román eredetű templom a XIII. században épült, de XIV. századi kora gótikus részleteket is tartalmaz. Mai alakját 1894-ben, egy tűzvész utáni helyreállításkor kapta, tornyának felső része is ekkor készült.
A templomot körülvevő terméskő fal középkori eredetű, fakapuzata a XVIII. században készült.
 

Elérhetőség:


A 26-os útról letérve jutunk a Miskolchoz közeli településre. Vasúton a Miskolc - Bánréve - Ózd és a Miskolc -Tornanádaska vonal vonataival utazhatunk ide.

GPS koordináták: 48.1727 / 20.7777
Útvonaltervezés: utvonalterv.hu
Turistatérkép: turistautak.hu

Községünk műholdas térképe

kozsegunkrol/sker-map01.jpg

Településünk adatai:

Település: Sajókeresztúr
Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Irányítószám: 3791
Telefon körzetszám: 46 
Lakosok száma (2010): 1 707
Település rangja: község
Sajókeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal címe: Sajókeresztúr, Rákóczi utca 40.
Sajókeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal telefonszáma: 527-280
Sajókeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal e-mail-címe: info@sajokeresztur.hu


Hasznos linkek:

kozsegunkrol/bukmak_logo.jpg kozsegunkrol/banner_SAJO_kicsi_120x170.jpg res/pdf.gifkozsegunkrol/magyar%20allamkincstar.jpg
bukkmakleader.hu Sajóecseg és Sajókeresztúr szennyvízberuházás honlapja Sajó-Bódva Völgye és Környéke Települési Szilárd hulladékgazdálkodási rendszer (KEOP-7.1.1.1/09-2009-0007) projekt  www.allamkincstar.gov.hu



kozsegunkrol/aranyszarvas.jpgRégészeti feltárások Sajókeresztúr határában


Sajókeresztúrról a szomszédos Sajóecsegre (és természetesen visszafelé) közlekedők felfigyelhettek arra, hogy az út mentén nem teljesen szokványos földmunkák kezdődtek a napokban. Egy munkagép közvetlenül az úttest mellett egy 2 méter széles területen termeli le a földet. Megkezdődött Sajókeresztúr határában a települést Sajóecseggel összekötő szennyvízvezeték nyomvonalának megelőző régészeti kutatása.

A miskolci Herman Ottó  Múzeum munkatársai (http://www.hermuz.hu/regeszet/) által végzett feltárás elsődleges célja az értékmentés, azaz azoknak a régészeti emlékeknek, jelenségeknek, objektumoknak a felderítése, megkutatása, értelmezése és adott esetben kiemelése, melyeket a tervezett vezeték fektetése során esetleg elpusztíthattak volna.

Hogy miért pont azon a bizonyos helyen kezdtünk el ásni? A vezeték tervezett nyomvonala mentén még tavaly ősszel terepbejárást tartottunk. Ekkor a szántóföldön olyan intenzitással kerültek elő az egykor itt élt emberekhez kapcsolható különböző korú kerámiatöredékek, őrlőkő töredékek, melyek alapján sejteni lehetett, hogy a földben megtalálhatjuk azokat a tárolóvermeket, tűzhelyeket, lakóházakat, melyeket több ezer év alatt betemetett a föld.





Sejtéseink részben igazolást is nyertek. A gépi földmunka célja, hogy a vezeték nyomvonala mentén, lassan eltávolítva a humusztakarót megfigyeljük a föld szerkezetének változásait, illetve figyeljünk azokra a nehezen észrevehető  jelekre, amelyeket az egykori emberek hagytak hátra nekünk. A földmunka a mélyben húzódó sárga színű agyagos altalajig tart. Ebben már könnyebben észrevehetőek a különböző történeti korokban ásott gödrök és oszlopok kerek, lakóházak négyszögletes stb. fekete színű foltjai.


kozsegunkrol/penz001.jpgSajókeresztúr határában a régészeti kutatás során eddigi egy nagyobb (140 cm átmérőjű és 100 cm mély) és egy kisebb, csupán 45 cm mély tárológödröt találtunk. Ezekből sajnos a korhatározáshoz szükséges kerámiatöredék nem került elő. A harmadik nagyobb méretű gödör egy kb. 10-12 m2 alapterületű lakóházhoz tartozott. A ház egyik sarkában kőből épített kemence maradványait is sikerült feltárnunk. Az innen előkerült pár darab kicsiny kerámiatöredék elárulja nekünk, hogy a területet, és így a házat a Római császárkor kései szakaszában barbár (talán szarmata) törzsek családjai lakhatták. Élénk kereskedelmi tevékenységet folytathattak a mai Dunántúlon élő római lakossággal, amit jól szimbolizál egy a felszínen talált római bronz pénz (follis) is, melyet I. Licinius császár veretett 313-317 között.

Az ásatás területén ezeken kívül még több nagyobb méretű oszlophely és kisebb méretű  cölöplyuk is előkerült. Ezekről sajnos nem tudjuk megállapítani, hogy milyen építményhez tartozhattak, mivel az egyik oldalon a közút miatt, a másik oldalon a magántulajdonban lévő szántóföldek miatt nem tudunk szélesebb területet kutatás alá vonni.

Azonban a régészeti munka nem fejeződik be a gödrök kibontásával. Folyamatosan fotózzuk és rajzoljuk az egyes bontási fázisokat, írásban is dokumentáljuk az ásatást, illetve digitális felmérést is készítünk a területről. Ugyanis mi sem teszünk mást, mint ami a vezeték fektetése során történt volna: elpusztítjuk azokat az objektumokat, amiket megfigyelünk csak finoman, szisztematikusan tesszük mindezt. Tiszteletben tartva és figyelve a múlt emberének ránk hagyott értékeire, emlékére. 

Az ásatás munkatársai: Nagy Zoltán, Hórász Lajos, Szalai Gábor, Varga László, Hankó Tibor.
 
Gál-Mlakár Viktor
régész